Péter Nádas
Péter Nádas (gebore 14 Oktober 1942) is 'n Hongaarse skrywer, dramaturg en essayis.
Péter Nádas | |
|---|---|
 | |
| Gebore | 14 Oktober 1942 |
| Nasionaliteit | Hongaarse |
| Eggenoot | Magda Salamon (1990-) |
Biografie
wysig
Hy is in Boedapest gebore in 'n Joodse familie, as die seun van László Nádas (oorspronklik Nussbaum) en Klára Tauber. Ná die oorname van die Hongaarse Nazi's (die Pylkruisparty) op 15 Oktober 1944, het Klára Tauber met haar seun na Bačka en Novi Sad ontsnap, maar net voor die beleg van Boedapest na die hoofstad teruggekeer. Péter Nádas het die beleg saam met sy ma in die woonstel van sy oom, die joernalis Pál Aranyossi, oorleef.[1][2][3]
Al was sy ouers onwettige Kommuniste tydens die Tweede Wêreldoorlog en later ook betrokke by die Kommunistiese administrasie, het hulle albei hul seuns—Péter en Pál—in die Gereformeerde (Calvinistiese) Kerk van Pozsonyistraat laat doop. Sy ma het aan 'n siekte gesterf toe hy 13 was, en sy pa het in 1958 selfmoord gepleeg. Hy was 'n departementshoof van een van die ministeries, hy is egter beswadder met beskuldigings van verduistering, maar is later deur die hof van alle aanklagte vrygespreek. Péter Nádas het op 16 'n weeskind geword. Magda Aranyossi het die voog van die twee kinders geword.
Tussen 1961 en 1963 studeer Péter Nádas joernalistiek en fotografie. Hy het as joernalis by 'n Boedapest-tydskrif (Pest Megyei Hírlap) gewerk van 1965 tot 1969. Hy het ook as dramaturg en fotograaf gewerk. Sedert 1969 is hy 'n vryskut.
In 1990 trou hy met Magda Salamon (by wie hy sedert 1962 woon). In 1984 het hulle na 'n klein dorpie in die weste van Hongarye, Gombosszeg, verhuis, waar hulle sedertdien gewoon het, hoewel hy ook 'n huis in die Kasteeldistrik van Buda het.
In 1993 is hy verkies tot lid van die Széchenyi Akademie vir Letterkunde en Kuns.
Sedert die vroeë 1970's het hy gereeld in Berlyn, Duitsland, deurgebring, lesings by die Humboldt Universiteit bygewoon of in die Staatsbibliothek gelees. Hy was 'n genoot van die Wissenschaftskolleg zu Berlin, Instituut vir Gevorderde Studie. In 2006 is hy verkies tot lid van die Akademie der Künste, Berlyn. Hy geniet 'n hoë reputasie in Duitsland.
Nádas hy bundels kortverhale gepubliseer het, het hy in 1977 sy eerste roman Die Einde van 'n Familieverhaal (Egy családregény vége) gepubliseer.
Hy het sy tweede roman, 'n Boek van Herinneringe (Emlékiratok könyve), in 1986 gepubliseer. Dit het Nádas twaalf jaar geneem om hierdie boek te skryf. Die epigraaf van hierdie roman is uit die Evangelie volgens Johannes: "Maar Hy het gespreek van die tempel van sy liggaam" (Johannes, 2:21). In hierdie roman beskryf Nádas die wêreld as 'n stelsel van verhoudings wat menslike liggame met mekaar verbind. Hierdie boek het Nádas-vergelykings met Proust verdien.[4]
Hy het sy jongste roman, die drie-volume Parallelleverhale (I: Die Stomme Ryk, II: In Die Diepte van Die Nag, III: Die Asem van Vryheid) in 2005 gepubliseer. Hierdie roman is 'n menigte onafhanklike verhale wat smelt in een enkele narratief. Dit het Nádas agtien jaar geneem om hierdie boek te voltooi. Die roman is beskryf as "'n virtuose kombinasie van negentiende-eeuse hoë realisme met die eksperimentering van die nouveau roman", terwyl "die werklike verhaal dié is van liggame se optrede op mekaar, hul aantrekkingskrag en begeertes, hul wedersydse herinneringe" (Gábor Csordás). Die plot is gekonstrueer rondom die geskiedenis van twee families: een—die Lippay-Lehrs, wat Hongaars is, die ander—die Döhrings, wat Duits is. Hierdie twee hoofdrade skakel onreëlmatig aan mekaar via spesifieke gebeurtenisse of figure.
Nádas se ander romans sluit in Lieflike Verhaal van Fotografie, Jaarboek, oor Hemelse en Aardse Liefde, en 'N Dialoog met Richard Swartz. Dood is 'n herhalende tema in Nádas se werk, veral in Eie Dood, gebaseer op sy ervaring van kliniese dood.
Sy skryfwerk is beskryf as intellektueel, gedetailleerd, sterk, innoverend en veeleisend. Hy is die wenner van die Würth-Preis für Europäische Literatur in 2014. ’n Volume onderhoude met Péter Nádas, deur Zsófia Mihancsik (Nincs mennyezet, nincs födém) is in 2006 gepubliseer.[5]
Toekennings
wysig1989: Prys vir Hongaarse kuns, Hongarye.
1991: Oostenrykse staatsprys vir Europese letterkunde, Oostenryk.
1992: Kossuth-prys, Hongarye.
1995: Leipzig Book Award for European Understanding, Duitsland.
1998: Vilenica Internasionale prys vir letterkunde, Slowenië.
1998: Prix du Meilleur Livre Étranger (Prys vir die beste buitelandse boek), Frankryk.
2003: Franz Kafka-prys, Tsjeggiese Republiek.
2014: Würth-Preis für Europäische Literatur, Duitsland.
Sy hoofwerke
wysig- A Biblia / A pince; Szépirodalmi, Boedapest, 1967
- Kulcskereső játék; Szépirodalmi, Boedapest, 1969
- Takarítás, 1977
- Egy családregény vége. Regény; Szépirodalmi, Boedapest, 1977
- Leírás; Szépirodalmi, Boedapest, 1979
- Találkozás, 1979
- Temetés, 1980
- Színtér / Takarítás / Találkozás / Temetés; Magvető, Boedapest, 1982
- Nézőtér (tanulmányok, esszék); Magvető, Boedapest, 1983 (JAK füzetek)
- Emlékiratok könyve; Szépirodalmi, Boedapest, 1986
- Játéktér (esszék); Szépirodalmi, Boedapest, 1988
- A Biblia és más régi történetek; Szépirodalmi, Boedapest, 1988
- Évkönyv. Ezerkilencszáznyolcvanhét, ezerkilencszáznyolcvannyolc; a szerző felvételeivel; Szépirodalmi, Boedapest, 1989
- Az égi és a földi szerelemről (esszé); Szépirodalmi, Budapest, 1991
- Talált cetli és más elegyes írások; Jelenkor, Pécs, 1992
- Nádas Péter–Richard Swartz: Párbeszéd. Négy nap ezerkilencszáznyolcvankilencben; Jelenkor, Pécs, 1992
- Emlékiratok könyve, 1-3.; 2. javított kiadás; Jelenkor, Pécs, 1994
- Esszék; Jelenkor, Pécs, 1995
- Vonulás. Két filmnovella / Vonulás / A fotográfia szép története; Jelenkor, Pécs, 1995
- Drámák / Protokoll / Takarítás / Találkozás / Temetés / Egy próbanapló utolsó lapjai / Ünnepi színjátékok; Jelenkor, Pécs, 1996
- Minotaurus. Válogatott elbeszélések; Jelenkor, Pécs, 1997
- Nádas Péter–Richard Swartz: Párbeszéd. Négy nap ezerkilencszáznyolcvankilencben; 2. javított kiadás; Jelenkor, Pécs, 1997
- Emlékiratok könyve, 1-2.; 3. javított kiadás; Jelenkor, Pécs, 1998
- Valamennyi fény; Magvető, Budapest, 1999 (fotóalbum)
- Kritikák; Jelenkor, Pécs, 1999
- Talált cetli és más elegyes írások; 2. bővített kiadás; Jelenkor, Pécs, 2000
- Vonulás. Két filmnovella; 2. javított kiadás; Jelenkor, Pécs, 2001
- Esszék; 2. bővített, javított kiadás; Jelenkor, Pécs, 2001
- Drámák; 2. javított kiadás; Jelenkor, Pécs, 2001
- Esterházy Péter–Kertész Imre–Nádas Péter: Kalauz; Bojtár Endre kísérő írásaival; Magvető, Boedapest, 2003
- Saját halál; Jelenkor, Pécs, 2004
- Párhuzamos történetek, 1-3.; Jelenkor, Pécs, 2005
- A néma tartomány
- Az éjszaka legmélyén
- A szabadság lélegzete
- Hátországi napló. Újabb esszék; Jelenkor, Pécs, 2006
- Szirénének. Szatírjáték; Jelenkor, Pécs, 2010 (Nádas Péter művei)
- Fantasztikus utazáson. Esszék; Jelenkor, Pécs, 2011 (Nádas Péter művei)
- Párhuzamos történetek; 3. javított kiadás; Jelenkor, Pécs, 2012
- Az élet sója; rajz Forgách András; Jelenkor, Boedapest, 2016
- Párhuzamos történetek; 4. javított kiadás, 2016
- Világló részletek. Emléklapok egy elbeszélő életéből, 1-2.; Jelenkor, Boedapest, 2017
- Minotaurus. Válogatott elbeszélések; 3. bőv. kiad.; Jelenkor, Boedapest, 2018
- A szabadság tréningjei; Jelenkor, Boedapest, 2019
- Leni sír. Válogatott esszék I. kötet; Jelenkor, Boedapest, 2019
- Arbor mundi. Válogatott esszék II. kötet; Jelenkor, Boedapest, 2020
- Rokon lelkek. Válogatott esszék III. kötet; Jelenkor, Boedapest, 2021
Verwysings
wysig- ↑ Raphael Patai, The Jews of Hungary: History, Culture, Psychology, Wayne State University Press (2015), p. 665
- ↑ Joshua Cohen, The Man in the High Castle, New York magazine, 21 August 2011
- ↑ Tibor Fischer, Parallel Stories by Peter Nádas – review, The Guardian, 11 November 2011
- ↑ Kovacs, Davis, “Péter Nádas” Geargiveer 14 September 2012 op Wayback Machine, BOMB Magazine Summer, 2007. Retrieved 19 July 2012.
- ↑ "Peter Nadas bekommt Würth-Literaturpreis". Der Standard (in Duits). 27 Maart 2014. Besoek op 28 Maart 2014.